Skorpio, Los Angeles

Ezt most ugy fogjuk csinalni, hogy amig meg nem irom a sztorit, ezt a bejegyzest fogom kiegeszitgetni.
Most peldaul nincs erom irni, ugyhogy majd egy picit kesobb. ok?

Ja, hulye vagyok, nem is meselem!
95%-osra vizsgaztam IFR-bol. Nem egy nagy szam, de legalabb tul vagyok rajta. Az utolso percben az egyik kerdest biztos ami biztos alapon megvaltoztattam. Nana hogy rosszra.
Tobbivel kesobb. Viragot es gratulaciot az oltozombe!

Nah, neki kell allni a blogolasnak, mert kulonben sosem jutok egyik prim szamrol a masikra. Megint csak az a helyzet, hogy az ingerkuszobom alatt marad a tortenesek szinvonala, igy nem aktivalja a sztori szenzoraimat. Ebbol kovetkezoen elmaradnak a sziporkazo tortenetek, es a mostanihoz hasonlo laposkuszashoz hasonlithato, erolkodo bejegyzes lesz a dologbol.

Szoval a skorpio esete.
Tortent, hogy bejottem szombaton pucparadeba rendezve, hogy levizsgazom IFR elmeletbol (a puccparadenak nincs tevoleges szerepe az elkovetkezo epizodban, csak azert irom le, hogy mindenki sajnalljon, hogy MAR MEGINT MAGAMRA KELLETT OLTENEM AZT A NYAMVADT EGYENRUHAT!!!). Majd fel oranyi kovalygas utan betamolyogtam az oktatok irodajaba, ahol a, mar korabbi bejegyzesekbol ismert, Rodney nevu srac egy gorcsos mozdulat es remult tekintet kisereteben gyorsan becsukta az explorer ablakot. Ahhoz persze nem eleg gyorsan, hogy az en nohianytol felajzott, erkolcstelen gondolatoktol szivacsossa valt agyam magaba ne egesse a pillanat tort reszeig a kepernyon latott aktust, amelynek aktiv resztvevoje volt egy nonemu emberi leny, ketto vagy tobb himnemu emberi leny, valamint egy szamomra azon rovid ido alatt nem beazonosithato, himnemu, nagymeretu, negy labu emlos allat. Ejj, ejj Rodney!
Szoval eldiskuralgattunk egy ideig, majd a srac megkerdezi tolem, nem tudom-e veletlenul, mi van a sarokban lathato dobozokban. En addig eszre sem vettem a szoba jobb sarkaban az egyik asztalon talalhato harom dobozt, ratuzve egy A4-es papir, hogy "Dangerous Animals, Do Not Open".
En persze csak legyintettem, es elindultam, hogy megnezzem a dobozokat, mikozben vaganyan magyaraztam a Rodney-nak, hogy: ugyan mar, csak nem gondolod, hogy valaki komolyan kirak harom dobozt egy irodaba, es tart bennuk valamit, ami komolyan veszelyes lehetne a... WOW!!!
Ezzel kb meg is szakadt a monologom, mert a kezembe vettem az egyik dobozt, es valami olyan kaparaszas indult meg belulrol, amibol barmely normalis itelokepesseggel megaldott ember leszurheti, hogy csak is es kizarolag, egy borzasztoan veszelyes, nyilvan azonnali halalt okozo harapasu, villamgyors es konyortelen lenytol szarmazhat, amelybol csupan nehany peldany letezik az ismert vilagegyetemben, es termeszetesen a fejlett orvostudomany nem ismer ra ellenszert. En remego kezzel, tagra nyilt szemekkel, kiszaradt szajjal ovatosan visszahelyeztem a dobozt a helyere, majd szinte suttogva hozzatettem elozo monologomhoz, hogy: pe-pe-persze az e-e-ember so-sohasem tudhassa, es hat nem biztos, hogy erdemes ko-kozkaztatni.
Meg, hat - probaltam folytatni, hogy mentsem ami mentheto porra omlott vaganysagombol - nyilvan nem is orulne neki a tulajdonos, ha itt zaklatnank a kedvenceit.
Rodney vigyorog: Beszartal, mi?
Mint az allat - vallottam be. - De te kinyithatod. Ha meghalsz majd megmondom a temeteseden, hogy o volt a hulye, ugy kellett neki.
Na, erre mar neki sem kellett tobb, megindult a dobozok fele. Kb fel meterrel a cel elott valtak bizonytalanna a leptei, majd odaerve batoritast kero pillantast vetett felem. En ugrasra keszen, kezemben a legnagyobb fellelheto Jeppesen binderrel, boszen bologattam, hogy: hajra! Nyisd csak ki.
Hogy rovidre fogjam (mar hogy magamhoz kepest ugyebar), kb 3 perces tanacskozas utan vegul ugy dontott, hogy kinyitja az egyik dobozt. Kocogtatta a tetejet, amivel allitasa szerint megakadalyozta, hogy a tetejeben elbujjon a doboz lakoja, es onnan a kezere maszva azonnal biztos pusztulast okozzon. Szerintem persze csak megjobban felingrelte a lenyt, amely igy felo volt, hogy ujabb borzaszto kepessegeket fejleszt ki, es immar kepes lesz szornyu savas valadek spriccelesere az ember szemebe, ami ettol azonnal kifolyik, vagy netan telepatikus uton kiegetni az ember agyat. Szornyu lenyek ezek a skorpiok. Merthogy kiderult, hogy a dobozban egy skorpio lakozik, amelyet Mike, az egyik oktato srac gyujtott, amikor valami haverjaival a minap kint jart egy terepjaroval, egy lada sorrel, meg valami UV fenyszoroval felszerelkezve a sivatagban. Rodney kozben megnyugodott, en meg vivoallasban, ugrasra keszen, kezemben a jeppesen binderrel araszoltam fele, asszondja nem tud kijonni, meg ez em is a veszelyes fajta. Persze, nem veszelyes. Mintha bizony letezne ilyen kategoria skorpiobol.
Hulye vagy - mondtam neki - mi ott europaban jol tudjuk, hogy skorpiobol csakis es kizarolag halalos, azonnal olo fajta van, amelyiknek mergetol szornyu kinok kozott folyekonnya valnak a belso szerveid, es ekkor elve kiszivja az agyadat.
Jah, - mondta erre - es vannak is ott skorpiok?
Haaaat, gondolom nincsenek, kulonben valaki biztos talalkozott volna valakivel, akit megtamadott egy ilyen, de itt amerikaban biztos jo sok van beloluk, es az embereket elnezve joparnak mar ki is szivta az agyat egy skorpio.

Hat ez volt a sztori. Skorpio vazze! Hogy hogy jut valakiek eszebe ilyeneket behozni a suliba! Mintha ovodaban lennek, neha ugy erzem.

A kovetkezo tortenetunk Los Angeleshez kotheto. Illetve Santa Monicahoz. Ezzel kapcsolatban keszult par kep, es egy video.
Holnap folytatom!