IFR Stage III check!

Az elmult idoszakban ismetelten nem sziporkaztunk. Be kell, hogy valljam ugyanis, hogy nem olyan egyszeru itt a svedektol korulveve nyugodalmasan fogalmazni az elmult idoszak esemenyeit. Altalaban az a tendencia, hogy amikor epp nincs 15 ember itt a CBT szobaban, igyekszem 5-10 percben oszzedobni egy-egy hasznalhato bejegyzest. Ennek koszonheto a kapkodas, meg a neha osszefuggestelen fogalmazasmod (najo, tudom en, hogy arra mar korabban is volt pelda, de ne emlegessunk fel minden ballepest mindenkinek).

A tegnapi nap folyaman, belolunk ugyan nem lett ujsaghir, viszont, amint arrol a tegnapi bejegyzes is tanuskodik, a fopilota helyettes Robert Carr-bol sajnos igen. Onhibajukon kivul tortek ossze tegnap a N6720T lajstromjelu Duchess-t. A tortenet rendkivul prozai, es ami a legjobb, totalisan kivedhetetlen. A megkozelites kozben, a futo kiengedeset kovetoen a bal fofuto "kint es biztositva" jelzese (zold lampa) nem gyulladt ki, ellenben egve maradt az "in transition/unsafe" vagyis az "atmeneti helyzetben/nincs rogzitve" jelzes (piros lampa). Ujabb behuzast es kiengedest kovetoen a helyzet nem valtozott, ugyhogy vegig csinaltak a veszhelyzeti eljarasban leirt kezi futokiengedest (ezek a kifejezesek igy nagyon butanak tunnek, de angolul sokkal jobban hangzanak), amelynek soran a zold lampa kigyulladt, viszont a piros lampa nem aludt el. Ezutan alacsonyan athuztak a torony elott, ahonnan tavcsovel nezve megerositettek, hogy a futo valoszinuleg rogzitve van. Mivel amint azt az orokzold mondas is tartja, repulogep fent meg nem maradt, ugy dontottek, hogy megkiserlik a leszallast. Pechjukre, a bal fofuto rogzito csapja mar valoszinuleg a felszallast kovetoen eltort, igy a futo egyaltalan nem volt rogzitve. A leszallas soran, amely az elvarhatonal is finomabbra sikeredett, nem is volt problema, viszont ahogy el akartak hagyni a palyat a jobb oldali gurulouton, az oldaliranyu terheles hatasara a bal fofuto becsuklott. Senki nem serult, kiveve a technikat, de abbol ugy lehet masikat venni (ellentetben a felejthetetlen Oreg-Oreg beszolasaval szukebb hazamban, Dunakszin, miszerint: Embert tudunk meg egyet csinalni, de repulot nem!).
A sztorit mindenki elolvashatja a
http://www.kfmb.com/stories/story.54997.html
link alatt

Nem ertem miert ezt a kepet raktak be, szereny nyomott velemenyem szerint sokkal dramaibb volt, amikor a bal szarnya meg a foldon volt. Jah, azt ne kerdezzetek melyik zseni talalta ki, hogy a szarny vegen kezdjek el a targoncaval emelni, de egyet mondok: Ha ezt a gepet megis megjavitjak, hogy en bele nem ulok, az atom-tuti-hotzicher. Persze a Channel 8-nak mazlija volt, mert a helicsopperjuk, ott parkol a repter tuloldalan.

Na, ennyit a tegnapi balesetrol, es most szoljon vegre rolam a blog. Ha mar vegre igy nekiveselkedtem, es megprobalok minel kulturaltabban fogalmazni. Koszonheto ez nem utolsosorban remenyeim szerinti legujabb olvasonknak, aki nem csak gyonyoru, es izgalmas, de rendkivul osszeszedetten, es jol ir, ami ugyebar nem mindig mondhato el jelen iromany szerenytelen szerzojerol. Tegnapi repulesunkre elkisert minket a korabbi bejegyzesbol mar ismert Jonathan nevu apolt. Nick megjegyzese erre nemes egyszeruseggel az volt, hogy: Utallak! Mindezt termeszetesen nekem cimezve. A srac valoban kisse sok hulyeseget beszelt ahhoz, hogy az ember tolerans gyermeke joszivvel normalisnak nevezhesse. A repules tobbnyire esemenytelen, amde rendkivul gyors volt, mindossze tiz perces szakaszokkal a megkozelitessel egyutt. Egy darab VOR-A korozo megkozelites Brown Fieldre, egy ILS Montgomery-re, majd latas mellett haza Gillespie-re. Ezzel hivatalosan befejezodott az utolso kozos repulesunk a Nick-kel. A kovetkezo repulesem, ha minden igaz, egy Chris Fulbright nevu senior oktatoval lesz, akit mar ismerhetnek a nyajas olvasok egy korabbi tortenet kapcsan (ha jol viselkedtek, legkozelebb az ilyen visszautalasoknal, fogok linkeket is beszurni), es egy teljes IFR vizsgat kell majd vele szimulalni. Vagyis 3 oras szobeli utan egy tokeletes repules, melynek soran a tolerancia utazomagassag tartasban +/-100 lab, megkozelites soran -0/+100 lab. Drukkoljatok gyerekek, ram fer majd.

Es most jon, ami mar oly regota nem volt! Borzaszto Csajozas rovatunkat fogjuk ismetelten felfrissiteni. Mult penteken ugyanis szokasos fregattozas volt soron, es tortent, hogy egy eleddig ismeretlen, am annal kakofonikusabb egyuttes jatszott a szinpadon. Azert nem kell feltetlenul rosszra gondolni, jok voltak a sracok, csak az elso par oraban meg olyan felenken jatszottak. Ez persze az elfogyasztott Jagermeisterekkel egyenes aranyban csokkent (asszem, mostanaban ezek a matematikai fogalmak kisse osszekuszalodnak. Szoval minel tobbet ittak, annal kevesbe voltak felenkek. Huhh, nem kellene magam belekeverni ilyenekbe, ugy erzem). Raadasul az alkohol egy reszet a Hooley's torzsvendegeinek tarsasagaban vedeltek kulturaltan, amibe immaron szereny szemelyem is maradektalanul beletartozik. Olyannyira, hogy egy-egy kihagyott pentek estet kovetoen jopar (csak egesz ritkan szo-szerint) szemrehanyo megjegyzesre lehetek felkeszulve. Ezen kedelyes, kozos alkoholizalas soran ismerkedtem ossze az egyuttes enekesenek a baratnojenek a baratnejaval. Egy kellemes megjelenesu, ertelmesnek tuno, szoke, nonemu humanoiddal. Rovid idon belul komoly beszlegetesbe elegyedtunk, elobb a szuperhur elmeletrol, majd a relativitas elmelet es a qvantum-fizika kapcsolatarol, amely temakrol az simereteim (csak, hogy ujabb matematikai relacioba keverjem magamat) az elfogyasztott alkoholmennyiseggel egyenes aranyban nonek. Azt tudom, hogy kedvenc rajzolt macskahosomra, Garfield-ra, a "Shrodinger macskaja" elmeleten keresztul tereltem ravaszul a temat. Lenyeg a lenyeg, az este vegen csinalt egy par fenykepet a tarsasagrol, majd rolam is, es a "you are hot" kifejezes kisereteben csinalt meg egyet, amelyhez kellemesen, bizsergetoen hozzam simult (bizsergetesrol annyi, hogy ennyi absztinencia utan, mint amennyiben itt reszem van, en mar a Schrodinger macskaja kapcsan bizseregni kezdtem). Ezutan uriember modjara felajanlottam neki, hogy elkuldheti a kepeket e-mail-ben, majd mikor felirta a cimemet, megkerdeztem, nem akarna-e a telefonszamomat is hozzacsapni. Pozitivan ertekeltem beleegyezo szandekat. A tortenet kb itt szakad meg, mert azota nem hivott, es nem is kuldott e-mailt. Termeszetesen szokasos vehemenciammal en mar a hetvegen vartam, hogy kuldje oket, azonban kilogikaztam, hogy majd biztos hetfon kuldi, igy azzal nyugtathatja magat, hogy epp csak eszebe jutott a melohelyen, hogy elkuldje a kepeket. Ez fontos, mert a nok altalaban nem merik maguknak bevallani, hogy fulig belem estek. Most szerda van, es nyilvan varni akar a het kozepeig, hogy ugy tunjon, nem is erdeklem igazan. Persze azt nem tudja a kis buta, hogy minel tovabb var, annal atlatszobb lesz a szandeka. Ha jovo heten sem ir, mar biztos, hogy minden vagya, hogy felesegul vegyem. Persze en meg nem akarok nosulni, ugyhogy pusztan onvedelembol nem fogok vele a tovabbiakban foglalkozni.

Nos, borzaszto csajozas rovatunkat lezarva ra kellene ternunk a postabontasra, de Ti megint lustultok, nem irtok kommenteket, igy ez a rovat elmarad, es ezuton be is fejezzuk ezt a mostanaban szokatlan hosszt elert, unalmas, osszefuggestelen, engem azonban annal jobban szorakoztato bejegyzest.

Csovi