Egyenruha, egyebek...

Haliho!
Gyors élménybeszámoló. Rájöttem, még mindig hiányzik belőlem a fegyelem, hogy egyedül gyakoroljak manővereket légtérben. Az van ugyanis, hogy itt a CPL gyakorlati vizsgához mindenféle ügyeskedést kell előadni a légben. 50 fokra döntött forduló, nagy bedöntésű spirálozás lefelé, amerikai nyolcas, meg olyanok, amiknek magyar neve talán nincs is. Itt "chandell"-nek hívják, meg "eights on pilons"-nak. Mielőtt valaki vitatkozni kezdene, mi értelme van ezeknek, elmondom. Ezek ún "anti-fakéz" gyakorlatok. Tehát, aki ezt meg tudja csinálni, az normál üzemeltetési körülmények között, talán kisebb eséllyel döglődik meg. Majd ha érdekel valakit leírom a gyakorlatok végrehajtását, mert egész jópofa. Szóval kimentem egyedül a légtérbe, hogy ügyesedjem. Estem keltem (értsd különböző átesések, lassú repülés, stb) egy darabig, majd kb 20 perc után elkezdtem megunni, úgyhogy jött a...
---Ak ismer kitalálja, aki nem, annak álljon itt egyik kedvenc szólásom---
HÚZOM, NYOMOM, LÉPEM, TOLOM!
90 fokra bedöntve, onnan felvenni, onnan másik irányba... szóval elvoltam, mint a befőtt. Tíz perc után persye ezt is meguntam, úgyhogy navigációs gyakorlatként körberepültem San Diego B osztályú légterét (nektek europidoknak kb. TMA)
Ezután megközelítésnél kérte a torony, hogy nyomassam neki, mint a golyó. Nah a CsePetinek nem is kellett több, futó, fékszárny be, kakaót neki egészen a 2 mérföldes final-ig. Nagy előnye a 172RG-nek, hogy a kirakod a futót, úgy megfogja, mint a reverse. 120 csomóról, a küszöb mögött kb 5 méterrel, 65 csomóval nyaltam oda. A bunkó torony, meg még csak meg sem köszönte. Legközelebb tudjátok ki segít neki.
Szóval még nem sikerült teljesen amerikanizálódnom. Maradt bennem egy pici flieger mentalitás at hiszem.

És akkor a mai komoly téma POSTABONTÁS kapcsán.
Mikikém!
Igazad van, és nincs igazad. A helyzet az, hogy kis hazánkban ezt az egyenruha dolgot is túl misztifikálják kissé. Talán ti is ismeritek a történetet, amikor K.H.-H.K. a nelson csomós, admirálisi egyenruhájában kikászálódot az ancsából, és saját magától elalélva így szólt
- Milyen hatalmas repülőgep... és mind én vezetem!
A magyar kisgépes repülésben nem divat manapság az egyenruha, és ez valahol jól van így. Viszont egy olyan repülőiskola esetében, ahol próbálják hangsúlyozni, hogy a növendékek egységes, "sztenderd" képzést kapnak, teljesen normális, hogy megpróbálják ezt kifelé is, a növendékek megjelenésében mutatni. A hivatásos pilóták a világon mindenütt egyenruhát hordanak, és ha más előnye nincs is a dolognak, a gyerekek legalább hozzászoknak a cucchoz, nem fogják magukat kényelmetlenül érezni, esetleg feszengeni, amikor magukra kell ölteniük a stráfokat.
Namost félreértés ne essék, nálam jobban itt kevesen rühellik ezt a fekete-fehér temetési vállalkozó felszerelést, de értem a mögötte rejlő mentalitást, és logikát.
Elmondom, én hogyan használnám ki a dolgot.
Úgy néz ki, hogy jövőre esetleg lehetőségem nyílik DA-42-est átrepülni európából dél afrikába. A döntés az volt, hogy ha ez összejön, egyenruhában, csíkokban fogunk repülni. Egyszerűen azért, mert ha leszállsz egy teljesen ismeretlen, harmadik világbeli reptéren és megpróbálsz kialkudni magadnak valami jó üzletet üzemanyaggal, nyűgözéssel, szállodával, autó bérlettel kapcsolatban, Abdul Haminlah másképp fogg hozzád szólni, mintha becsattogsz a bermuda-papucs-hawaii ingben. Alapból azt fogja feltételezni, hogy valamiféle professzionális "operation" keretében vetett a sors kis repülőterére. Sajna az egyenruhának van egyfajta hatása. Bár ne lenne. Persze hangsúlyoznám, hogy ez narancssárga műanyag overallra nem fog vonatkozni, bármennyire is szeretné az illető, és akármennyi csíkot is pakol magára.
Nálam hasonló esetre mindig van két három-csíkos vállap, amit Editől kaptam (eredeti Tyrolean). Persze ez nem kellene, de nekem mindig ég a pofám a vezető-légiutaskisérő vállapomtól. Hát ki a fene látott már egy csíkot pilótafülkében. De ez csak az én hülyeségem, ne is figyeljtek rá. Viszont ha egyszer le kellene szállnom valahol, és megpróbálni kialkudni valami jóféle alkut javításra vagy mittomén mire, ha előnye nincs is, ártani nem használ.
Azért elképzelem hogy néznének rám narancssárga műanyag kezeslábosban, négy csíkkal. Lehet, a végeredmény ugyanaz lenne, azt hinnék leszállt hozzájuk valamelyik afrikai kannibál-isten.
Szóval ez a vélemény.
Az oktatódnak sincs feltétlenül igaza, mert az egyenruhának vannak előnyei. De azért en ha Tökölről lecsalok Jakabszállásra "Csülök Pékné módra"-t nyomatni, nem vennék magamra stráfos lobogót. Még a végén leeszem, akkor meg mi lesz?
Nah, ennyit mára, Gerytől majd jl megkapom, hogy unalmas vagyok, és a magánéletem siralmas, és nem tudok egy jóféle csirkét felszedni.
Na csövi