csütörtök, december 12, 2013

Teleportáció

Nos, akinek a legutóbbi bejegyzésből nem egyértelmű (javaslom a pszichiátriai intézmények sürgősségi ellátásban való felkeresését), annak elmagyarázhatom, hogy jelenlegi barlang–hajlékunka egy, jelenleg hét hónapos, vadmacsek–palántával vagyunk kénytelenek megosztani.

 "Vagyunk kénytelenek" mivelhogy ilyen szociális intezmények hivatottak elbírálni az ilyen és ehhez hasonló "anya–apa–holafaszombavagytokmár–miértnemkapokmostazonnalcicitakurvaéletbe" típusú jelzőberendezések jogszabályoknak megfelelő ellátását amely (ellentétben az evolucionárisan kialakult ösztönös reakciótól, miszerint "hagyjálbékénmennjaludni!") mindenféle éjszakábanyúló "Don't Worry Be Happy" és "Sound of Silence" dúdoló – nochdazu éneklő – eljárást tartalmaz, melynek nem–teljesítése esetén jelzőrendszer megvonást foganatosítanak.

Látom ám az értetlen pislogásotokat.
Sok a duma, kevés a kép, nem tudjuk miről van szó.
Ehh, el vagytok szokva a kulturális stílustól
Nesztek egy kis könnyítés



Őfelségessége I. Aniston, Popcorn, Freak–O–Zoidberg, Grouch–Potato, Van-Vleck Ács

(És itt jegyezném meg enyhe ingerültséggel, hogy - bár ez utólag már nem fog kiderülni - kb egy hete próbálkozom ennek az egy nyomorult képnek a feltöltésével. Azóta rég elfelejtettem, eredetileg miről is akartam írni, hova akartam eljutni a blogg-al. Gyakorlatilag kész vagyok teljes egészében feladni az egész bloggolást, mert ahogy elnézem az elmúlt hét év alatt, ha lehet, a technológia csak visszafele fejlődött.)

Najó. Nyuxi van.

Szóval Popcorn névre hallgató (illetve nem-hallgató) brand-new ismerősünk színesíti mostanában mindennapjainkat. Tényleg brand-new. 2013.05.07.-es dátummal hagyta el a gyártó-burkot, amivel kapcsolatos nem-tetszését azon nyomban kifejezésre juttatta. Ezen jó szokását azóta is megtartani látszik, és Popcorn-nak ifjú kora ellenére az élet majd minden területével kapcsolatban határozott és leginkább a szüleivel ellenkező véleménye van. Ennek hangoztatását pedig leginkább a késő esti órákra időzíti, azon belül is leginkább azzal kapcsolatosan fejezi ki nem-tetszését, hogy miért is kell neki hely-változtatás formájában a nagy-ágyból a kis-ágyba kerülnie elalvás (illetve értelemszerűen utólag elemezve nem-teljes-értékű-elalvás) után.

Úgy tűnik őkegyelmessége más dimenziókban tett utazásai során hozzászokhatott a teleportáció kényelmes technológiájához és a legnagyobb sajnálattal voltam kénytelen vele azt a szomorú tényt közölni, hogy sajnos ezt a fejlődést még nem sikerült ezen a bolygón értékelhető szinten előadni, így jobb lesz ha hozzászokik, hogy:

1. A teleportáció NINCS és amúgy is jobban tenné ha hosszászokna, hogy most az elkövetkező 90-100 évet ebben a valóságban kell eltöltenie, szóval CSITT!
2. A nagyok a nagy-ágyban alszanak, a kicsik pedig a kis-ágyban, szóval dupla-plusz CSITT, mert blogot kell irni, és nem tudok az üvöltéstől koncentrálni.

Mondanom sem kell, hogy egyik pontban sem számít a véleményem egy halvány lepke-fingnyit sem, így alternatív megoldásként fordulok ezen blogon keresztül a Föld nevű bolygó illetve az ismert Univerzum valamennyi intelligens (ha csak kis mértékben retardált az sem baj, jól megértjük majd egymást) életformájához:

Amennyiben önkénteseket keresnek Teleportációs Crash-Test-Dummy munkakörbe, kéretik a Kocsmapilótát számításba venni.
Jelige: Minél messzebb, annál jobb - vagy bal, nekem tökmindegy.

Na, mára ennyi.

Csövi

Nincsenek megjegyzések: