Megérkeztek!!! Megérkeztek!!! Megérkeztek!!!

A cím önmagáért beszél.
Szegények még mindig kettőt látnak esténként a jet-lag-től, de azért küzdenek. Most bealudtak, csak ezért van időm blogolni.
A megérkezésük estéjén egyáltalán semmit nem csináltunk. Kaja, aztán kidobtam őket a Santee Inn nevű rablótársaságnál.
Az úgy volt, hogy megkapjuk a svédeknek a kedvezményes árát a szobára. Kedves voltam, üvöltöztem, sírtam, csapkodtam hisztiztem, könyörögtem. De csak nem engedtek a saját árukból. Elmentek ti a jó édes anyukátok szerelmetes bal mellbimbója mögé, gondoltam, akkor inkább elspájzolom ezt a két jómadarat a saját kis odúmban. így esett, hogy a vasárnap délutánt matrac vásárlással töltöttük. A szerelmespár megkapja az én ágyamat (jah, jófej vagyok, ágynak nevezni a matracot, amin 3 hónapja alszom a hálózsákomban), én pedig ez újdonatúj felfújható cuccoson fogok csövezni, a megspórolt pénzt pedig elisszuk... Az Edivel, mert a húgom még nincs 21. Szerintetek halálra röhögtem magam ezen, amikor rádöbbentem? Szegény. Gondoljatok bele, valaki hozzászokik, hogy elmegy egy kellemes étterembe, és a húshoz megiszik egy pohár jóféle testes, száraz vörösbort. Erre kijön IQ-mentesékhez, és a gourmet lelke konkrétan úgy ahogy van, bekaphatja. Igyon vazze kólát az való neki.
Mondjuk az is igaz, hogy igazán jó éttermet se nagyon ismerek. Nem baj, majd itthon gyártom neki a margaritat. Csak el ne kapjon a rendőr a kocsiban, mert ha berúg, minket az Edivel lecsuknak kiskorú leitatásáért. Ha ti is beszartok ezen, már legalább ketten vagyunk. Az évszázad poénja.

Ma pedig voltunk végül repülni Edivel. Aki nem jött volna rá, ő a Szandra barátja, aki egészen nagy repülőgépeken is repül. Illetve mostanában szinte csak azokon, ami érződött is szegény leszállásain. Konkrétan azt hiszem a 172-es valamivel könnyebb a "Triple-Seven"-nél. De javítsatok ki, ha tévedek.
Szóval adalék a repüléshez.
Tudom én, hogy a blog címe "CsePeti kalandjai az óceán különböző oldalain", de a kalandokat jó lenne, ha mostanában ismét redukálnánk kicsit. Tudjátok, hogy jobban szeretem, amikor lenge öltözetű hölgyekről, valamint a velük folytatott mélyreható vizsgálatokról tudósíthatok, mintsem, hogy a repülés közbeni vérnyomásváltozásokról kelljen beszámolnom. Bár a mostani kaland tulajdonképpen a repülés után kristályosodott ki.
Szóval iskolaköröztünk. Laikusoknak, ez egy olyan négyszögletű kerekerdő, amikor a futópálya körül négy darab forduló után ugyanabba az irányba szállsz le, mint amerre felszálltál. Nálunk a reptéren két pálya van. A hosszabb 27 Jobb és a rövidebb 27 Bal. A 27 Jobb-on értelemszerűen Jobb felé fordulózik a külföldre szakadt hazánkfia, a 27 Bal-on pedig... Ezt a fantáziátokra bízom.
Nah, bevezetés megvolt, mindenki képben van a lényegi infókkal, nézzük mi is történt. Az első pár körben a jobb pályára kértük magunkat, egyrészt mert kényelmesebb, másrészt mert meglehetősen limitált VFR tapasztalatom erre az irányra korlátoztódik. Történt aztán, hogy az egyik körben, végső egyenesre fordulás után kérdi a torony, nem akarnánk-e bal pályát használni leszálláshoz, most az egyszer, utána folytathatjuk a jobb-on. Természetesen elfogadtuk, majd talajérintéses átstartolás (továbbiakban T&Go), gopndoltam én címeres vadmalac, hogy jófej leszek a toronyhoz, és a többit balra csináljuk. A helyzet ugyanis, hogy a jobb pálya a fő IFR pálya, és ha bármi gyors, vagy komolyabb bringa jön, azt arra küldik, így könnyebb nekik, ha a csattogó falepkék (értsd: MI) a kis pályán duhajkodnak. Mindez rendben is lett volna. Mivel Edi repült volt időm megcsodálni a jobb pályának, pont a második fordulója alatt fekvő dombot, pár negyedmillió dolcsis villával. Közben azon filóztam, hogyhogy ez a környék nem zaj-érzékeny környezet...
Leszállunk, vagy TIZENHÁROM kör után.
Kitaláljátok?
Közli velünk, a Ben, a délutános diszpécser srác, hogy a reptér vezetés kereste.
Khrm... Rövidre fogva a helyzetet, azok a házak ZAJ-ÉRZÉKENY környezet.
Tanulság?
Ne legyetek jóindulatúak a toronnyal, vagy ha igen, legalább olvassátok el a helyi eljárásokat.
Különben nektek is neki lehet állni kimagyarázni a bizonyítványokat.
Most mentem.
Pussz